Egy 30millió dolláros óra története. A Breguet No. 160.

A különösen drága luxustermékek története mindig sok érdekességet tartogat. Általában ezért is érnek annyit amennyit. (Lásd Paul Newman Rolex Daytona.) Mai cikkünk középpontjában is egy ilyen óra van, melynek már az elkészítése sem volt egyszerű.

Az órát Hans Axel von Fersen gróf megbízásából készítették 1782-től 1827-ig. Eredetileg Abraham-Louis Breguet svájci órásmester készítette volna el, de csak halála után négy évvel lett kész ez a remekmű, amit a fia Antoine-Louis Breguet fejezett be.

A nevét onnan kapta, hogy a gróf a francia királynőnek, Marie-Antoinette-nek szánta az órát. Pech, de a királynő már nem élhette meg, hogy az óra elkészüljön.

A rendkívül bonyolult szerkezet majdnem összes eleme aranyból és zafírból van. A zafír alkatrészek használata nem csak puszta luxus volt. A zafír alkatrészek használata csökkenti a surlódást is.

Az akkoriban ismert összes funkciót belepréselték ebbe az órába: állandó naptár, percismétlő, hőmérő, kronográf, járástartalék kijelző, ütésvédelmi rendszer (ez Breguet saját találmánya volt), hangjáték.

Persze ez az óra, már az elkészültekor is a legdrágább volt. Összesen 30.000 frankba került az elkészítése. Ez hatszor magasabb összeg volt, mint a másik híres Breguet óra, a No. 92. 4.800 frankos költsége.

A “Királynő” egészen 1887-ig a Breguet tulajdonában volt. Ekkor Sir Spencer Brunton vásárolta meg, akitől az 1920-as években egy gyűlytőhöz, Sir David Lionel Salomons -hoz került.

A gyűlytő halála után több évtizeddel, Vera Bryce Salomon 56 másik Breguet órával együtt a jeruzsálemi L.A. Mayer Iszlám Művészeti Intézetnek adományozta, ahonnan 1983-ban (állítólag) Naaman Diller 105 másik órával együtt ellopta.

Talán emiatt is, de 2003-ban a Breguet manufaktúra, Nicolas G. Hayek megbízásából nekilátott egy hivatalos másolat elkészítéséhez (Breguet No. 1160), ami 2008-ban lett kész. A slusszpoén, hogy már majdnem kész volt a „másolat” mire 2007 decemberében a „Királynő” előkerült.

2006-ban a Hila Efron-Gabai, egy tel-avivi ügyvéd jelezte az intézetnek, hogy egy ügyfelénél az intézet számára érdekes órák lehetnek. Naaman Diller 2003-as halála után a felesége, a Los Angeles-ben élő Nili Shamrat, a neve elhallgatása mellett szerette volna ezeket az órákat visszaadni a jogos tulajdonosának, de csak, ha kap 2.000.000 amerikai dollárt.

Végül 35.000 amerikai dollár ellenében több másik órával együtt a „Királynő” hazatért Jeruzsálembe.

Külön érdekesség, hogy a másolatot egy olyan díszdobozba helyezték, amelyet Marie-Antoinette kedvenc tölgyfájából készítettek. A világ ötödik legbonyolultabb órája, 2008-as elkészítése óta több neves múzeumban is ki lett állítva, míg az eredeti “Királynő” azóta is a jeruzsálemi múzeumban pihen rendkívüli biztonsági intézkedések mellett.