Keresés a hirdetések között!

| Elfelejtett jelszó | Regisztráció | ÚJ HIRDETÉS (regisztráció nélkül)
Luxusórák, TOP 10 - 1. rész
Luxusórák, TOP 10 - 1. rész

Írta: RetekG. Megjelent: 2019-02-16 07:14:43


Avagy lássuk a 10 leg-leg-leg óramárkát, amit ma pénzért kapni lehet, persze, ahogy általában, úgy most lesz ez ilyen egyszerű. E témában, különösen divat orientált, nem kifejezetten csak az órarajongókat célzó orgánumok hasbájain, igen gyakran olvasható bődületes ostobaság. Indokolt és szerencsés is ezért tisztább vizet önteni a pohárba.


Kezdjük azzal, hogy maga ez a téma amúgy eleve ostobaság. Oké, az olvasók felét ezzel el is vesztettük, de gondolj bele, ha luxusórákról beszélgetünk, olyan luxuskiegészítőkről, játékszerekről, örömszerző ékszerekről esik szó, amelyekre valójában nincs szükséged, legalább is eredeti funkcióját tekintve. Az időt a telefonodról, vagy egy tízezer forintos Casioról is le tudod olvasni, ez tény. Ugyanakkor az óra ma már nem puszta használati tárgy, sokkal inkább az önkifejezés eszköze. Stílusról, divatról, a társadalmi – vagyoni helyzeted kivirításáról szól. Mutathatja a valóságot vagy épp azt, amire vágysz, ahová el szeretnél jutni, és ez totál rendben van. Mindezeken felül egyfajta műalkotás is, és ilyen formán érték, adott esetben befektetés, ízig-vérig vagyontárgy, ún. értékőrző is.

Lényegtelen tehát, hogy gyűjtői szenvedély, vagányság vagy bölcs megfontolás visz rá, de ezek az órák, mint luxuscikkek kerülnek a birtokodba, átlagosan legalább 2 millió forintot fizetsz ki értük (már belépő szinten is), s a felső határ, mint minden luxustermék esetén, a csillagos ég. Efféle presztízs és árképzés mellett egyértelmű, és a valóságnak is megfelelő elvárás, hogy szinte minden egyes darab, egyfajta tökéletesre hangolt mérnöki csoda, valódi műremek legyen. Sorrendet felállítani köztük ezért sem könnyű, illetve igen sok a szubjektív elem.

Objektív szemmel közelíteni, leginkább az árcédulára pillantva lehet. Persze ez sem mindig egyértelmű. A legtöbb márka az alsó – azaz a 1 – 2 milliós – értéktől, a sok 10 milliósig, néha a több 100 milliós (forint) döbbenetes határig is kínál ketyegőt. Végül, hogy mi a drága, avagy mi a luxus, az nagyon mást jelenthet az adott embernek. Nyilván, egészen más ért rajta egy órarajongó szaudi hercegnek, s egészen mást egy magyar közmunkásnak.

Végül az is egyénfüggő, hogy az egyik márka x modellje, vagy a másik márka z modellje jelent –e nagyobb értéket a szemében. Többre értékeled –e az acél nemes ragyogását, vagy az arany napvörös fényét, esetleg elképzelni sem tudod az életet gyémántokkal körbepakolt, gyöngyház berakásos platina óra nélkül?

Mégis egyfajta társadalmi elfogadottság és tisztelet kialakult az elmúlt, mondjuk 50 évben bizonyos óramárkák iránt. A világ fejlett országaiban, de még az erősen fejlődésben lévő vidékeken is. Még a drogbáró, vagy a diktátor is csak ember, ő sem akar mást, mint az átlag: jól élni. Legyen sok pénz, paripa, fegyver, és legalább egy – egy Rolex mindkét csuklójára, hiszen tudja, hogy az értő körökben ezzel tudja csak igazán harsány a sikereit kimutatni.

Eme múltból táplálkozó legendás presztízst, valamint azon személyek vagy források véleményét felhasználva, akiket, illetve amelyeket hitelesnek ítélünk meg, továbbá személyes tapasztalatainkat is egybegyúrva, most lássuk tehát a legmenőbb luxusórák tízes listáját.

Nemsokára!

Egy szót még ejteni ildomos, a fent említett csavarról elébb. Ugyanis a drága órák világát is muszáj ketté osztanunk, ha egyfajta rangsort, végsősoron értékítéletet kívánunk mondani róluk. Az egyik kategóriába kell, hogy kerüljenek azon márkák, amelyek egyrészt óriási cégbirodalom felett diszponáló, befektetői csoportokhoz köthetők, azaz, ezen cégmonstrumok tulajdonában állnak. Ezáltal bizonyos értelemben korlátlan pénzügyi forrásból gazdálkodhatnak. Szintén e skatulyába kerül az az óramárka, amelyik sajáterőből maga is hatalmas anyagi forrást, adott esetben más óramárkákat is tulajdonol, és ezáltal, vagy emiatt, de jelentős számú órát állít elő évente. Eme kategória szereplői ugyanis utcahossznyi előnnyel indulnak az órás piacon, minden szempontból.

Ezen ún. „nagy” márkák közé sem lehet egyértelmű egyenlőségjelet tenni. Az viszont bizonyos, hogy sokkal nagyobb példányszámban termelnek órát, mint az úgynevezett „függetlenek”, amely cégek gyakran még ma is a korai, manufakturális körülmények között alkotnak. Kicsinek hiba lenne őket nevezni, hiszen néhány, e második kategóriába sorolható márka egyes órái jóval drágábbak, mint a „nagy” és ismert luxusóramárkák legdrágább darabjai. Tény azonban, hogy a „függetlenek” évente 1 – 5 – 10 – 20, nagyon jó eseteben 50 db órát, ha készítenek. Jellemző, hogy szinte mindent úgymond házon belül, saját maguk állítanak elő, néha szinte tényleg „kézzel”, bár közöttük is ahány cég, annyi féle megközelítés. Hiszen nyilvánvalóan az olyan független és ultra hightech márka, mint az URWERK, a Richard Mille nem kézifűrésszel reszelgetik ki a fogaskerekeket a 30 – 50 – 100 milliós (forintos) óráikhoz, sőt ez utóbbi igazából nem is ért az órakészítéshez, legalább is a szó szakmai értelmében, hiszen a szerkezeteit egy külsős beszállító varázsolja elő neki. Miközben a marketing, illetve az őrült, de zseniális ötletek terén az évszázados múltú legendák is sokat tanulhatnának tőle.

Mindez, ezen a ponton rendkívül bonyolulttá és zavarossá válhat, végképp reménytelenné téve, hogy ezen független, de egyébként többnyire a csúcskategóriát árban és minőségben is képviselő órákat, objektív szempontok alapján rangsorba állítsuk, legalább is nem ebben az írásban. Inkább majd egy másikban.

Azt viszont látni kell, hogy ha luxusóra, már jó eséllyel a magyar milliárdos is, de az emlegetett szaudi herceg biztosan valamilyen független márka 10 – 20 – 30 – 50 - 80 – 100 milliós modelljében készül a farsangi mulatságra. Ezzel együtt a független márkák, sok szempontból nem mérhetők össze a „nagy” órás cégekkel. Hiányzik ugyanis a történelem, ami igazolja őket, ami zamatot ad a termékeiknek és értékállóságot. Mindez nincs meg mögöttük, legalább is még S hogy idővel meg lesz –e, most itt nem tudjuk kivárni. Ezen felül hiányzik az az általános, nem csak órás körökben elfogadott respekt is mögülük, ami a „nagy” márkákat (melyiket jobban, vagy kevésbé) körülveszi. Kérdéses végül az adott gyártó konkrét modelljének értékállósága is. Jó eséllyel a nagyon kis darabszámban készülő, csak egy szűk réteg által ismert órák hasonlóan szűk körben cserélhetnek majd gazdát a jövőben is. Csak szerencsével, bizonyos körülmények között tekinthetőek jó befektetésnek, legalább is a jelenlegi piaci viszonyok között.

És ha már szó esett az értékmegőrzésről, eladhatóságról, történelemről, a TOP 10 rangsor felállításához is segítségül hívjuk e jellemzőket, hogy a rangsor tényleg elfogulatlan legyen.


Korábbi cikkek a témában: Olcsón jót Luxus órák nem gyűjtőknek